Gombmese

Egyszer volt, egyszer amper,
volt egyszer egy gombház,
abban egy gombgyár,
ahol naponta sokezer gomb született.

Sokan már gyerekkorukban rabszolgasorba kerültek közülük, nagy vagy kétes múltú multik varrták fel őket fülüknél fogva, ahonnan aztán bánatosan leláncolt Prométheuszként szemlélték a világot, csak éppen a vakbélüket nem vájták a hollók, de nem azért mert nem volt vakbélük, volt bizony, de az csak egy gombostűfejnyi volt és azt a hollók nem találták meg.

Volt amelyik bánatában öngyilkos lett, addig fészkelődött a helyén, míg egy óvatos pillanatban le nem szakadt. Elgurult, aztán szomorkodott valahol az utcán, szorgos kezek összeseperték, és kiöntötték a kukába, onnan mehetett a szemétdombra, majd a hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalkozók telephelyére. Ott aztán egybepréselték műanyag flakonokkal, mosószeres zacskókkal, tejesüveggel és minden hulladékkal amit szelektíven gyűjtöttek az ökotudatos polgárok.

(A demokrata befőttesüvegek, mikor lesújtott rájuk a préselőgép, ezt kiabálták halálukban:

– Jobb ma egy gomb mint holnap egy narancs – és kilehelték négy-, illetve hatkörmös fedelüket. Ez a mondás aztán belekerült a gombkönyvekbe és hosszú évekig citálták.)

De most nem akarunk ilyen szomorú dolgokkal foglalkozni, ez már a ködös múlt, most jólét van, boldogság, cukkerság, édi-bédi kisgombok születnek.

És hát akkoriban se jutott mindenkinek gombrossz sors.

A Gombdinasztia például szerencsés csillagzat alatt született.

Hosszú időkre visszavezethető családfájukban megtalálhatóak voltak grombok (a grófi gombokat hívták így), gombkötő iparosok, gombkereskedők, gombtervezők, gombagyűjtők és egyszerű szántó és gombvetők is is voltak a felmenők ágain.

Történetünk egy időből kiszakított időintervallumban játszódik, az alábbi főszereplőkkel:

Gombmama – Gróf Gomb Henriett,
Gombpapa – Gombházy Gomb Henrik,
Gombhajnalka,
Gombnapsugár,
és a kicsi Gombalázs,
és a családhoz tartozott még Luigi a gombszemű macska.

– Hej, Gombasszony, fel kellene újítani a gombvárat, hogy méltóképpen vigyük tovább a hírnevet. Mit gondolsz erről?

– Pont most, amikor Gombalázskának gombásodik a lába, Napsugárka bukásra áll gombirodalomból, csak Hajnalka kel fel, minden hajnalban, hogy gombás tojást süssön? Henrik, nem kellene a gyerekek körmére nézni, hogy ne egész nap gombozzanak, hanem valami hasznossal is eltöltsék szabad meg a mi időnket?

– Asszonyság, nekem itt a gombunalom, Balázska legalább egész nap nyomogatja a számítógépén a gombokat. Van remény, hogy az ősi fészek ne maradjon üresen. De a két lány, őket ki kellene taníttatnunk.

– Micsoda reform gondolatok ezek Henrik, olvasod a Kozmopolitant?

– Igen, a gomblájn változatot.

– Nahát, én azt hittem egy digitális analfabétával élek.

– Látod Henriett, minden gomb ha ló a vége. Most meg is haragudtam Reád ezért. Hogy levezessem a feszültségemet, elmegyek gombra vadászni, azt mondják a szomszéd birtokon kilőttek pár alumíniumgombot!
Add ide a falon lógó puskát, ma már úgyse olvasunk Csehovot!

– szünet-